Projektek

Tanári beszámoló

a Remenyik Zsigmond Technikum 2025. november 6. és 19. között lebonyolított Erasmus + Mobilitási Programjáról

A füzesabonyi Remenyik Zsigmond Technikum 20 tanulója 2025. november 6. és 19. között tartózkodott  Görögországban,  és vett részt különböző szakmai és kulturális programokon. A ki- és visszautazást leszámítva 12 nap állt rendelkezésünkre,

ebből a szorosan vett szakmai programok a november 10.-e és 13.-a közti időszakban zajlottak. 

A görögországi Erasmus+ szakmai gyakorlat célja az volt, hogy a tanuló nemzetközi környezetben bővítse szakmai ismereteit, fejlessze gyakorlati készségeit, valamint erősítse idegennyelvi kommunikációját és önállóságát. A program hozzájárult a munkaerőpiaci esélyek növeléséhez és az európai munkakultúra megismeréséhez.

Fontosnak tartom kiemelni, hogy az alábbiakban részletezésre kerülő szakmai témájú foglalkozásokon kívül a különböző egyéb programoknak, kirándulásoknak is számos, szakmai szempontból releváns vetülete van, többek között azáltal, hogy a tanulók idegen nyelvi környezetbe kerülve, egyfajta kommunikációs kényszerhelyzetbe kerültek és a meglévő nyelvi készségeik  alkalmazásával tudtak sikeresen helyzeteket megoldani, például egy vásárlás vagy egy idegen nagyvárosban való tájékozódás, ismeretszerzés alkalmával, ami nem csak sikerélményhez juttatta őket, hanem motivációként is szolgált a szakterületükön való boldoguláshoz elengedhetetlen nyelvi készségek fejlesztéséhez. Jártunk Thesszalonikiben, Katerini, Litochoro, Larisa, Leptocharya településeken, Trikeri szigetén, a Meteoráknál és természetesen Platamonasban, ahol a tanulók ezen kirándulások alkalmával, amellett, hogy életre szóló élményeket szereztek, változatos élethelyzetekben idegen nyelven sikeresen kommunikáltak. Természetesen a szakmai gyakorlaton illetve látogatásokon is angol nyelven kapták az információkat, tapasztalatom szerint rövid idő alatt alkalmazkodtak a kissé szokatlan görög akcentushoz.

A szakmai programokon változó intenzitással kapcsolódtak be az előadásokba, személyes tapasztalataim szerint a logisztikai technikus és a vállalkozási ügyviteli ügyintéző tanulók kevésbé voltak bevonhatók a társalgásba, mint az informatikusaink, de ez előadótól is függött. Bár a három szakmához tartozó tanulókat ketten kísértük, a szakmai programok többségéről tudtam személyes tapasztalatot szerezni, egyes előadókkal, gyakorlatvezetőkkel személyesen is hosszabban beszélgettem, akik felkészült, szimpatikus és jól kommunikáló szakemberek benyomását keltették. A szakmai programok egy része településen belül, a szállodával szemben található tanteremben került lebonyolításra, november 11.-én a logisztikus és informatikus, 12.-én a vállalkozási ügyintéző és informatikus, 13.-án a vállalkozási ügyintéző és a logisztikai technikus tanulók számára. Több diák is elmondta a véleményét a foglalkozásokról, egyik jó képességű informatikus tanulónk azt mondta, lehetett érteni mindent amiről szó volt, és új dolgokat is tanultak.

Az egyéb helyszínekre autóbusszal szállították a tanulókat, 10.-én az informatikusok a Joist Innovation Park-ban jártak, Larisa-ban, ahol a 3D Imaging technológiával ismerkedtek, VR szemüvegen keresztül néztek különböző nagy felbontású képeket illetve bemutatták az ott folyó kutatási-ismeretterjesztési tevékenységeket. Az említett technológia nem volt ismeretlen a tanulók előtt, itt inkább az élményszerzés dominált, de volt programozási gyakorlat is, melyet tanulóink sikeresen végrehajtottak.

November 11.-én a vállalkozási ügyintézők, 12.-én a logisztikusok jártak a Platon Private School-ban Katerini-ben, az utóbbiak számára tartott előadást - mivel az informatikai mellett logisztikai szaknyelv oktatásában is van tapasztalatom - szakmai szempontból személyesen is érdekesnek találtam. Alapjában véve hasonló elvek mentén történt a logisztikai alapfogalmak megismertetése mint nálunk, néhány apróbb különbséggel, amelyek akár az itthoni oktatási módszerekbe integrálva szaktanárként a személyes szakmai fejlődésemet is szolgálhatja. Egyes fogalmakra nem az általunk használt, nemzetközileg leginkább elfogadott angol nyelvű szakkifejezéseket használták, például egyes szállítóeszközök vagy szállítási módszerek esetében. Az előadó különös hangsúlyt fektetett a tanulóknak az óra menetébe való bevonására, ami eleinte nem ment könnyen, később a csoportos feladat során viszont néhány olyan tanuló is szerepet vállalt a prezentációban, akik tanórákon a visszahúzódóbb diákok közé tartoznak.

A tanulók elsősorban meglevő kompetenciáikat fejleszthették, a kommunikációs készségek illetve az eltérő nyelvi-kulturális közeghez való adaptáció területén többek számára teljesen új kihívásokkal szembesültek, amely  pozitív hatással lehet személyiségükre illetve kognitív képességeikre. A munkavégzés során lehetőségünk volt megismerkedni a görög munkaszervezési módszerekkel, valamint az adott szakterület nemzetközi gyakorlatával. A mobilitás során jelentős fejlődést tapasztaltam:

Szakmai kompetenciák: (informatika, logisztika, gazdaság)

Idegennyelvi készségek: angol nyelvű szakmai kommunikáció fejlődése

Szociális kompetenciák: csapatmunka, alkalmazkodóképesség, problémamegoldás

Önállóság és felelősségvállalás területén.

A szakmai programok mellett lehetőségünk volt megismerni Görögország kultúráját, hagyományait és mindennapi életét. Részt vettünk változatos kulturális programokon, megismertük a helyi gasztronómiát és történelmi nevezetességeket, ami jelentősen hozzájárult az interkulturális szemlélet fejlődéséhez. 

Összességében a görögországi Erasmus+ szakmai gyakorlat rendkívül hasznos és meghatározó tapasztalat volt mind a diákok, mind a kísérő tanárok számára. A megszerzett tudás és élmények hosszú távon is hozzájárulnak a szakmai fejlődéshez.